|
Készítette: |
|
intézményvezető |
TARTALOMJEGYZÉK
A NAGYKÁLLOI NAPSUGÁR BÖLCSŐDÉVEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK BEVEZETÉS 5.
1. MINŐSÉGPOLITIKÁNK, HITVALLÁSUNK 5.
A működést meghatározó jogszabályok 5.
Ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői 5.
Nyitva tartás 6.
3. A BÖLCSŐDE SZERVEZETI EGYSÉGE 7.
5. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA, A BÖLCSŐDÉBE TÖRTÉNŐ FELVÉTEL RENDJE
6. A BÖLCSŐDE TÁRGYI FELTÉTELEI 8.
Gyermeköltözők 8.
8. NEVELÉS-GONDOZÁS A BÖLCSŐDÉBEN 11
A bölcsődei nevelés-gondozás célja 11
A bölcsődei nevelés gondozás feladata 11
Egészségvédelem az egészséges életmód megalapozása 11
Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése 12
A megismerési folyamatok fejlődésének segítése 12
9. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS ALAPELVEI 12
A család rendszerszemléletű megközelítése 12
A koragyermekkori intervenciós szemlélet befogadása 12
A családi nevelés elsődleges tisztelete 13
A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe 13
A biztonság és a stabilitás megteremtése 13
Egyéni bánásmód érvényesítése 14
Gondozási helyzetek kiemelt jelentősége 14
A gyermeki kompetencia késztetés támogatása 14
10. A BÖLCSŐDE MŰKÖDÉSI RENDJE 14
A gyermekcsoportok szervezése 14
11. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS -GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI 15
Gondozás 15
Pelenkázás, WC-használat 16
Testápolás 16
Étkezés 17
Pihenés, alvás biztosítása 17
Játéktevékenység 17
Tanulás 18
12. KIEMELT SZAKMAI FELADATOK 18.
A családi nevelés segítése, kapcsolattartás a családokkal 18.
Szülői értekezletek 19.
Családlátogatás 19.
Szülővel történő fokozatos beszoktatás 19.
Napi beszélgetések a szülővel 19.
Szülőcsoportos beszélgetések 20.
Egyéni beszélgetések 20.
Családi füzet 20.
Szervezett közös programok 20.
Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása 20.
Lelki egészségvédelem 21.
Mozgás fejlődés segítése 21.
Levegőzés 21.
Fogápolás 21.
A bölcsődeorvos preventív tevékenysége 21.
Komplex művészeti, esztétikai nevelés 22.
Ének-zenei nevelés 22.
Anyanyelvi, irodalmi nevelés (mondóka, mese, báb) 22.
Vizuális nevelés (firkálás, rajzolás, gyurmázás... stb) 22.
Esztétikus környezet biztosítása 22.
13. INTÉZMÉNYI KAPCSOLATOK 23.
Együttműködés a jelzőrendszer tagjaival 23.
Együttműködés a képző intézményekkel 24.
Kapcsolattartás más intézményekkel 24.
14. GYERMEKRŐL VEZETETT DOKUMENTÁCIÓK 24.
Gyermekegészségügyi törzslap 24.
Üzenőfüzet 24.
Fejlődési napló 24.
Csoportnapló 24.
Napi jelentés kimutatás 25.
Személyi térítési díjak nyilvántartása 25.
15. FEJLŐDÉS JELLEMZŐI A BÖLCSŐDÉSKOR VÉGÉRE 25.
16. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELME 25.
16.1 A kisgyermeknevelő jogai 26.
16.2 A szülői/gyermeki jogok védelme, érdekvédelem 26.
17. A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJA 27.
A NAGYKÁLLÓI NAPSUGÁR BÖLCSŐDÉVEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK
Fenntartó: Nagykálló Város Önkormányzata
Címe: 4320 Nagykálló, Kállai Kettős tér 1.
Tel: 06-42/263-101
E-mail címe: hivatal@nagykallo.hu
Képviselője: Horváth Tibor polgármester
Intézmény neve: Nagykállói Napsugár Bölcsőde
Címe: 4320 Nagykálló, Bajcsy-Zsilinszky út 5-7
Tel: 06-42/265-638
E-mail címe: naDSuqarbolcsode@naqykailo.hu
Intézményvezető: Krausz Gabriella
Bölcsőde nyitvatartása: hétfőtől-péntekig 7-17 óráig
Bölcsőde nyári zárása: négy hét
Nevelés-gondozás nélküli munkanap: április 21.
Nagykállóban a bölcsődei nevelés évtizedes múltra tekint vissza. A bölcsődei nevelést mindig a gyermekek iránti elkötelezettség, az őszinte érdeklődés, az szülők megbecsülése hatotta át. Elődeink munkáját követve intézményünk is mindent megtesz, hogy az igénybevevők megelégedettségére végezzük munkánkat, hivatásunkat.
A szakmai programmal célunk a bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának magas szintű megvalósítása, a szakmai értékek megőrzése, továbbadása, a kialakult jó gyakorlatok megerősítése, új módszerek és tevékenységek bevezetése, a dolgozók és a szülők nevelői szemléletének formálása, kapcsolatépítés.
Feladatunk, hogy a szakmai programot megvalósítsuk, és megteremtsük annak a lehetőségét, hogy a munkatársaink igényes, kiszámítható, jó körülmények között, kiegyensúlyozott munkahelyi légkörben tudjanak dolgozni.
1. MINŐSÉGPOLITIKÁNK, HITVALLÁSUNK
Intézményünkben minden dolgozó szakmai tevékenységével elsősorban a gyermekek érdekeit szolgálja, ezért személyes felelősségünknek érezzük a szakmai minőség biztosítását és a szakmai célkitűzések megvalósítását. A biztonságos, szeretetteljes légkör, szakmailag igényes környezet kialakításával a korszerű, szakszerű, minőségi szolgáltatás biztosítására törekszünk. A gyermekek egyéni és életkori sajátosságaira építve, a gyermeki személyiség maximális védelme és támogatása elsődleges számunkra. A gyermekek jogai tiszteletben tartásával, következetes neveléssel, a szülőkkel együttműködve, a szabályokat elfogadó, érdeklődő, nyitott személyiségű gyermekeket nevelünk.
A bölcsőde épülete a város központjában, tömegközlekedési eszközzel jól megközelíthető helyen, egy kis forgaimú csendes utcában található. Az épület mellett parkoló került kialakításra.
2.2 A működését meghatározó szabályok:
A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő - 20 hetestől - 3 éves korú - gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig tovább gondozható a bölcsődében. (1997. XXXI. tv. 42. § (1) )
A bölcsődébe felvehető minden olyan Nagykálló Város közigazgatási területén élő gyermek, akiknek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni gondozását. Az 1997. évi XXXI.tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról kiemeli olyan kisgyermekek felvételi lehetőségét, akinek szociális, vagy egyéb ok miatt egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei gondozás, nevelés.
A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő kérheti, egyéb esetekben a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti:
- a háziorvos, házi gyermekorvos,
- a szakértői és rehabilitációs bizottság,
- a család-és gyermekjóléti központ,
- a család-és gyermekjóléti szolgálat,
2.4 Ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői:
Nagykálló Város Magyarország Észak-Keleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében helyezkedik el, a Megyeszékhely Nyíregyháza közvetlen szomszédságában.
A településen a társadalom valamennyi rétegéből származó gyermek megtalálható. Ez egyrészt egészséges szociokulturális összetételt eredményez, másrészt a családok eltérő szociális körülményeiből adódóan a gyerekek más-más szükségletekkel, igényekkel jelentkeznek, melyet figyelembe veszünk. A családokra jellemző, hogy kevés a két keresős modell, vagy csak időszakosan dolgozik mindkét szülő. Évről- évre növekszik a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek száma.
A 2022-ben épült Bölcsőde épülete akadálymentesített, korszerű tárgyi infrastruktúrával, és megfelelő építményi adottságokkal rendelkező korszerű, gazdaságosan üzemeltethető és jól felszerelt intézmény, mely a szeretetteljes nevelési környezet kialakításával a gyermek és felnőtt közösség mindennapjaiban számos élményt nyújt.
A bölcsőde alapító okirattal rendelkező Önálló jogi személlyel, önálló szakmai irányítással rendelkező, gazdaságilag részben önálló intézmény.
Az Intézmény gazdasági szervezettel nem rendelkezik. A gazdasági és pénzügyi feladatokat Nagykálló Város Önkormányzat Pénzügyi Osztálya látja el.
A bölcsőde a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által kiadott érvényes működési engedéllyel rendelkezik.
A bölcsőde nyitvatartási idejét a fenntartó határozta meg, figyelembe véve a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek munkakezdését és befejezését, valamint a bölcsődéből a munkahelyre, illetve a visszautazás időtartamát. A bölcsőde minimum nyitvatartási ideje 10 óra. Egy gyermek napi
gondozása az alapellátás idejében a tizenkét órát nem haladhatja meg. Egyéb szolgáltatások működtetése/ nyitva tartása tekintetében a fenntartó dönt.
Jelenleg : reggel 7 órától -17 óráig tart nyitva a bölcsőde.
3. A BÖLCSŐDE SZERVEZETI EGYSÉGE
3 csoportban/ kisgyermek számára biztosítjuk az ellátást 36 kisgyermek részére.
Csoportok:
A bölcsőde élelmezésének szervezését a Nagykállói Nonprofit Kft végzi, intézményünkben tálalókonyha működik.
Bölcsődénk nyitott a kisgyermekes családok számára. Törekvésünk, hogy minden kisgyermek és felnőtt jól, otthonosan érezze magát bölcsődénkben. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek nyugodt, biztonságot adó nevelői légkörben, a játékon keresztül, a játékba integráltan tanulással gazdagodjanak értelmileg, erkölcsileg és szociálisan. A játék, mint legfontosabb tevékenység határozza meg arculatunkat, melyben figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat és az egyéni képességeket is. Esztétikus, fejlesztő, optimálisan ingergazdag környezetet teremtünk.
A bölcsődében az intézmény vezető irányításával történik a kisgyermekellátás.
Az engedélyezett dolgozói létszám:
> kisgyermeknevelő 6 fő (2 fő kisgyermeknevelő BA végzettséggel, 4 fő kisgyermeknevelő OKJ végzettséggel rendelkezik)
> dajka 2 fő (1 fő bölcsődei dajka, 1 fő óvodai dajka képesítéssel rendelkezik)
> orvos havi 4 óra (megbízási szerződéssel)
Az intézmény minden dolgozója rendelkezik a munkaköréhez előírt képesítéssel.
A munka és tűzvédelem biztonságát szakirányú, engedéllyel rendelkező személy biztosítja.
A mai szakmai követelményeknek megfelelő magas színvonalú munkát a bölcsődei szakemberek csak úgy tudják megvalósítani, ha folyamatosan képzik magukat, ismereteiket bővítik, gazdagítják.
A 8/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet szabályozza a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásba vételét, a 9/2000. (Vili.4.) SzCsM rendelet pedig a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzését határozza meg. Ezen rendeletek értelmében, a nyilvántartásba vett, szakképzett dolgozóknak egy továbbképzési időszak alatt felsőfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 kreditpontot kell megszerezniük a továbbképzési időszak tartama alatt, mely 4 év. Ez történhet akkreditációs képzésen való részvétellel vagy magasabb szintű szakképzettség megszerzésével is. A képzések témaköreiket tekintve lehetnek kötelező, munkakörhöz kötött és választható továbbképzések.
2016. január 1-jétől kitérjesztésre került a pedagógus életpálya modell, azokra a bölcsődei szakdolgozókra, akik szakképesítésük mellett BA felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.
2018. január 1-től a vezetői megbízással rendelkező kisgyermeknevelők, a szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzéséről szóló 25/2017. (X. 18.) EMMI rendelet alapján vezetőképzés keretében a vezetői megbízás kezdetétől számított egy éven belül alapozó képzés teljesítésére, továbbá az alapozó képzés teljesítésének időpontjától számított két éven belül, majd ezt követően kétévenként megújító képzés teljesítésére kötelesek. A vezetőképzés kétszintű, egy alap vezetőképzésből és a mester vezetőképzésből áll. Az alap, illetve a mester vezetőképzés alapozó és megújító képzési szakaszokból áll.
A bölcsődei dajka munkakörre vonatkozóan, a 20/2017. (IX. 18.) EMMI rendelete a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és vizsgakövetelményeit határozta meg.
A továbbképzésekről minden évben terv készül. Év végén a teljesített továbbképzési pontok összesítésre és lejelentésre kerülnek a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felé.
A kapcsolattartást, a továbbképzések koordinálását, a lejelentés! kötelezettséget az Intézményvezető végzi el. Ezért egyaránt lényegesnek tartjuk, hogy a személyes gondoskodást végző személyek (szakmai dolgozók) szakmai felkészültségét, folyamatos továbbképzését biztosítsuk, különböző tanfolyamokon, tréningeken, szakmai napokon való részvétellel.
5. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA, A BÖLCSŐDÉBE TÖRTÉNŐ FELVÉTEL RENDJE: A Nagykállói Napsugár Bölcsődébe azok a gyerekek vehetők fel, akik nagykállói lakcímmel rendelkeznek és életvitelszerűen Nagykállóban tartózkodnak. A felvétel a szülő (törvényes képviselő) írásbeli kérelme alapján történik. A felvételi kérelmek benyújtására folyamatosan van lehetőség az év folyamán. Ha a gyermek felvételt nyert, és a megbeszélt időpontban nem kezdi meg a beszoktatást, indokolt esetben maximum 1 hónapig tartjuk fenn a helyet számára, ezt követően, - amennyiben még igényli az ellátást - újra be kell íratni a gyermeket. A bölcsődei felvételek további részleteiről a Bölcsőde Felvételi Szabályzata rendelkezik.
A bölcsődei ellátás megkezdésekor az intézmény vezető megállapodást köt a szülővel, a törvényes képviselővel az ellátás feltételeiről. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. tv 42.§ (1) bekezdésének értelmében amennyiben a gyermek nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31.-ig tovább gondozható a bölcsődében.
6. A BÖLCSŐDE TÁRGYI FELTÉTELEI:.
Tárgyi feltételeink a szakmai követelményeknek megfelelően, megalapozottan alakítottuk ki. A gyermekek életkorának, fejlettségének megfelelő bútorzattal, gondozási eszközökkel, korszerű játékokkal rendelkezünk. A szabadban mozgást, játékot lehetővé tevő biztonságos környezet kialakítására törekszünk, annak érdekében, hogy a gyermekek nevelése a legoptimálisabb tárgyi környezetben valósulhasson meg.
Mindhárom csoportszoba alapterülete 51,20 m2. A csoportszobák alapterülete megfelel a bölcsőde férőhelyszámának (3 m2/ fő). A bútorzat minden csoportban egységes, korszerű gyermekbútorok. A bútorok megfelelő elhelyezésével alakítjuk ki az elkülönített nyugodt játszóhelyeket. Többségében elegendő hely van a nagymozgásos tevékenységekhez és a csendes játékhoz. A puhaságot ülőpárnákkal, játszópárnákkal, mesesarokkal nyújtjuk. A nyugodt alváshoz saját ágyat, jellel ellátott ágyneműt, állandó ágyazás! helyet biztosítunk a gyerekeknek. A kisgyermeknevelő ülőhelyét úgy helyezzük el, hogy mindig beláthassák a gyerekcsoportot.
A gyerekek otthoni és váltóruháinak jellel ellátott bölcsődei öltözőszekrényeket biztosítunk. Öltöztető pad, pelenkázó, asztal, szék, a gyermeköltöző berendezése. A szülők számára biztosítjuk a várakozáshoz szükséges feltételeket. A faliújságon helyezzük el a neveléssel, gondozással kapcsolatos aktuális tájékoztatásokat, egyéb szükséges információkat.
A gyermekfürdő minden csoportszobából megközelíthető. A fürdőben kád, pelenkázó asztal található, 2 db gyermekmosdó, 2 db gyermek wc, 1 db bilimosó, és 1 db felnőtt mosdó található benne.
A vizuális ingerek egyensúlyára, az esztétikus ingergazdag környezet kialakítására törekszünk. Az évszakoknak, ünnepeknek megfelelően, ízlésesen, mértékletesen díszítjük a helységeket. A díszítések kivitelezésénél korszerű, tartós és biztonságos anyagokat használunk. Gyermekmagasságban helyezzük el a képeket, fotókat. A gyermekek által készített síkbeli és háromdimenziós alkotásokat a gyerekek számára látható, megérinthető magasságba tesszük. A képeket biztonságos megoldással rögzítjük, védjük.
A gyermekek a saját ruházatukban tartózkodnak a bölcsődében. A váltóruhát a szülő biztosítja. A pelenkáról minden esetben a szülők gondoskodnak. Az alapvető textíliákról, azok tisztításáról, pótlásáról a bölcsőde gondoskodik, (törülköző, ágynemű, élőké, abrosz, fürdőlepedő, stb.) Az előírásoknak megfelelően, gondosan mossuk, fertőtlenítjük a textíliákat. A gyermekek személyes használati tárgyait jellel látjuk el.
Játszóhelyeket alakítunk ki csoportonként, és tevékenységenként. Változatos mozgáslehetőséget biztosítunk minden évszakban a beépített és a mobil játék eszközökkel. A szabványoknak megfelelően a homokozóban évente tisztított minőségi homokot szállíttatunk. Nyáron pancsolással, párakapuval tesszük élvezetessé a kánikulai napokat.
A játék készlet összeállításánál figyelembe vesszük a pedagógiai és az egészségügyi szempontokat, a gyermekcsoport életkori összetételét, létszámát. Fontosnak tartjuk, hogy biztonságos környezetben, jó minőségű, korszerű, fejlesztő játékokkal, eszközökkel játszhassanak a gyermekeink. Biztosítjuk az anyag, a funkció szerinti változatosságot. Törekszünk arra, hogy a természetes anyagú, színű eszközök, játékok aránya növekedjen. Funkciók szerint csoportosítva, és a gyermekmagasságában helyezzük el. Változatos eszközöket kínálunk minden tevékenységformához (manipuláció, konstruálás, utánzás, nagymozgás, szerepjáték, stb.). A csoportokba babakonyhát, fodrászsarkot, boltot rendezünk be. „Fiús" és „lányos" játékokkal mindkét nem képviselői játszhatnak. Hangszerekkel, bábokkal bővítjük a játék készletet. A kognitív képességek fejlesztéséhez különböző logikai játékokat ajánlunk (kirakok, dominók, puzzle). Különböző építőjátékok vannak a csoportokban, elhelyezésénél ügyelünk arra, hogy elegendő védett hely álljon a rendelkezésre az építéshez. Minden korcsoportban vannak ismeretet adó, mesélhető képeskönyvek az aktuális évszaknak, ünnepnek megfelelően. Az alkotó tevékenységhez állandóan biztosítunk rajzpapírt, zsírkrétát, minőségi irónt, festéket, gyurmát. Mozgásfejlesztő játékok is vannak a szobákban. Az otthoni játékokat, átmenetei tárgyakat a gyermekek behozhatják a bölcsődei csoportokba, igényük szerint elő vehetik. A játékokat rendszeresen, szervezetten tisztítjuk, fertőtlenítjük.
Az egészséges életmódra nevelés egyik fontos területe a táplálkozás. A táplálkozásnak, étkezésnek nemcsak a gyermek testi fejlődésében van szerepe, hanem az érzelmi élet, az értelmi és szociális fejlődésében is. Az önállósodás, a szokások helyes kialakításának fontos területe.
Az étkeztetés során a korszerű csecsemő- és kisgyermek táplálkozási elveket és normatívákat vesszük figyelembe úgy, hogy a táplálék:
> Minőségileg helyes összetételű,
> Higiénés követelményeknek megfelelő,
> Megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített,
> Lehetőséget adjon új ételek, receptek kipróbálása, mely alkalmazkodik a gyermek egészséges életmódra neveléséhez.
Intézményünkben a korszerű táplálkozás tárgyi, személyi feltételei adottak.
Táplálkozás: Az étrend tervezésekor figyelembe vesszük, hogy a kisgyermek bölcsődei élelmezésében, napi négyszeri étkezés esetén (reggeli-tízórai-ebéd-uzsonna) az ajánlott napi energia- és tápanyagtartalom 75%-át biztosítsuk.
Az étrendünk változatos, mindig idényszerű, ízében összehangolt, valamint mindig szem előtt tartjuk, hogy az önálló étkezésre való nevelés szempontjából is megfelelő legyen.
Bölcsődénk tálaló konyhával rendelkezik, melyre a mindennapok során szállítják az ételt. A Nagykállói Közhasznú Nonprofit Kft konyhája biztosítja az ételek előállítását, szállítását a modern táplálkozás-tudományi elvek szem előtt tartásával, szigorúan ellenőrzött minőségi követelményeknek (HACCP) megfelelően, mivel a bölcsődének nem áll főzőkonyha a rendelkezésére.
A konyha garantált minőségű ételeket állít elő naponta, minőségi alapanyagok felhasználásával, a szigorú konyhatechnológiai előírásokat betartva. Az ételek kijelölt úton (gazdasági bejárat), zárt tároló edényekben érkeznek a tálaló - melegítő konyhába.
Étlapunkat a kft élelmezésvezetője állítja össze dietetikus ellenőrzése alatt a 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet korosztályra vonatkozó élelmezési- és nyersanyagnormáinak figyelembevételével.
8. NEVELÉS-GONDOZÁS A BÖLCSŐDÉBEN
A nevelés céltudatos, tervszerű értékközvetítő folyamat melysorán ismereteket, szokásokat, hagyományokat, normákat, viselkedésformákat sajátít el a gyermek. A hagyományos ünnepeket igyekszünk megismertetni a gyermekekkel és képességeikhez mérten próbálunk felkészülni az ünnep fontosságára (pl. anyák napja, március 15, karácsony, húsvét.) Az érték elsajátítás folyamatában az érzelmeknek meghatározó szerepe van a 3 éven aluli korosztályban, ezért átélhető, megtapasztalható élményeket kell közvetíteni. A nevelés bipoláris, a gyermek is aktív résztvevője. A bölcsődei szakemberek a családi nevelést figyelembe véve, azt kiegészítve, a szülőkkel együttműködve alakítják ki a nevelés folyamatát.
8.1. A bölcsődei nevelés- gondozás célja
A pszicho-szociálisan érett, önálló, harmonikus személyiség megalapozása. Az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi beilleszkedés elősegítése.
8.2. A bölcsődei nevelés-gondozás feladata
A családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátása, a testi, lelki, szociális szükségletek kielégítése, a harmonikus fejlődés elősegítése a gyermekek feltétel nélküli elfogadásával, fizikai-, és érzelmi biztonságának, jólétének megteremtésével, kompetenciájának figyelem bevételével, játéktevékenység és egyéb tapasztalatszerzési lehetőségek biztosításával, viselkedés minták nyújtásával. A hátrányos helyzetű, szegény, periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányok és következményeik enyhítése, ellensúlyozása. A sajátos nevelési igényű gyermekek gondozásba épített fejlődéssegítése. A kisebbséghez tartozó gyermekek esetében nemzeti/etnikai hovatartozás tiszteletben tartása, az identitás tudat kialakulásának elősegítése. Egyenlő esélyekhez juttatás, társadalmi beilleszkedés elősegítése. A kisgyermeknevelés legfontosabb feladata, hogy azt tanulja, tapasztalja meg a gyermek, hogy szeretik, hogy fontos és értékes, és bízhat a felnőttekben.
8.3.1. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása
A kisgyermeknevelők feladata a gyermek fejlődésének nyomon követése, dokumentálása, támogatása, a harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. A primer szükségletek egyéni igények szerint való kielégítése, melyek a gondozási helyzetekben valósulnak meg. A rugalmas, a kisgyermek életkorához, egyéni fejlettségi szintjéhez és az évszakhoz igazodó napirend biztosítja az életkornak megfelelő változatos és egészséges táplálkozást, a játék, a mozgás, a szabad levegőn való aktív tevékenység és a pihenés feltételeit. Az egészséges életmód, az egészségnevelés érdekében törekedni kell az alapvető kultúr higiénés szokások kialakítására.
A prevenciós feladatok megvalósításába szükség esetén speciális szakemberek is bevonhatók: gyermekorvos, dietetikus, gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztő pedagógus stb.
8.3.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése
A biztonságot nyújtó nevelői magatartás magában foglalja a kisgyermeknevelő érzelmi elérhetőségét és hitelességét, az érzelmek kifejezésére való ösztönzést, a pozitív és bíztató üzenetek rendszeres közvetítését, a világos elvárások és határok megfogalmazását.
A kisgyermek bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe történő kerülése több lehetőséget teremt a társas kapcsolatok megtapasztalására. Az együttlét helyzetei az én érvényesítés, a tolerancia, az empátia gyakorlásának színterei, amelyek hozzájárulnak az érzelmi és társas kompetenciák fejlesztéséhez.
Törekedni kell az együttélés szabályainak elfogadtatására, a másik iránti nyitottság megőrzésére. A kisgyermeknevelő feladata a kisgyermek beszédkedvének felélesztése, beszéd készség ének fejlesztése érdekében az ingerekben gazdag, tiszta nyelvi környezet biztosítása. A bölcsődei nevelés-gondozás minden helyzetében, mondókák, énekek, versek, mesék közvetítésével
8.3.3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése
A kisgyermek érdeklődésének erősítése a játékos felfedezés és a cselekvéses tanulás lehetőségeinek megteremtése a kisgyermeknevelő aktív részvételével és a megfelelő környezet kialakításával történik. A bölcsődei nevelés-gondozás helyzeteiben a kisgyermeknevelő ismeretet nyújt, magyarázataival segíti a tájékozódást, a tapasztalatok és élmények feldolgozását. A kisgyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során szerepet kap az élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása, az önálló próbálkozás és a kreativitás támogatása. Az önálló választás és a döntési képesség kialakulását segíti a bátorító, ösztönző nevelői magatartás.
9. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS ALAPELVEI
9.1. A család rendszerszemléletű megközelítése
A gyermekek változatos családi környezetből kerülnek hozzánk, ahol a család, több, mint a részek összesége. Minden családtag viselkedése, gondolkodása, személyisége befolyással van a gyermek viselkedésére, gondolkodására, személyiségére, formálja azt. A család működésének, hatásainak felismerése nagyban segíti munkánkat, mert megérthetjük a szokások, normák, szabályok, értékek hátterét, és ennek megfelelően alakíthatjuk nevelési módszereinket, III. kapcsolatrendszerünket.
9.2. A koraavermekkori intervenciós szemlélet befogadása
A kora gyermekkori intervenciós szemlélet magában foglal minden olyan tevékenységet, amely a kisgyermek sajátos szükségleteinek meghatározását és figyelembevételét szolgálja. A kisgyermeknevelő feladatai közé tartozik az esetleges fejlődésbeli lemaradások, megtorpanások
felismerése és jelzése. Fontos számunkra, hogy minden gyermek számára egyéni 9 szükségletéhez igazodó utat jelöljük ki, figyeljünk a rizikófaktorokra, az átiagtól eltérő fejlődésmenetet mutató gyermekek viselkedésére, a hangulati élet rendellenességeire. A felismerést követően a szülővel tapintatos beszélgetést kezdeményezünk, majd egyetértés esetén közösen konzultálunk a pedagógiai szakszolgálattal. Az intervenciós szemlélet az eddigiektől eltérő gondolkodásmódot kíván meg a kisgyermeknevelőktől, amely véleményünk szerint nem tanulással, hanem tapasztalatcserével, mintanyújtással, saját élmény átélésével szerezhető meg.
9.3. A családi nevelés elsődleges tisztelete
A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Bölcsődénk ennek tiszteletben tartásával, erősítésével, segítésével vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében. Fontos tehát a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsőde életébe.
9.4. A kisgyermek! személyiség tisztelete
A bölcsődei nevelésünk-gondozásunk értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg
9.5. A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe
A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. A gyermekekkel foglalkozó felnőttek a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik. A kisgyermeknevelő személyiségén keresztül hat a gyermekre és a családra. A feladatok színvonalas megvalósítására megfelelő szakmai kompetenciával, kellő önismerettel és magas szintű társas készségekkel bíró szakemberekre van szükség, ami alátámasztja a szakmai továbbképzés fontosságát.
9.6. A biztonság és a stabilitás megteremtése
A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága („saját" kisgyermeknevelő-rendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra 10 épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonság érzetét.
9.7. Fokozatosság megvalósítása
A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a jó szokások kialakulását. Az ismétlődés tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonság érzetét. A fokozatosság elvének megvalósítása különösen fontos a bölcsődei beszoktatás során. Nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy lépésről lépésre haladva, minden gyermek egyéni tűrő- és alkalmazkodóképességét figyelembe véve tervezzük az adaptációk menetét.
9.8. Egyéni bánásmód érvényesítése
A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Fontos, hogy a bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető. A kisgyermeknevelő elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási, etnikai stb. hovatartozását és lehetőség szerint segíti az identitástudat kialakulását, fejlődését, valamint segíti a saját és más kultúrák, hagyományok megismerését és tiszteiéiben tartását. A gyermek fejlődéséhez alapvető a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése.
9.9. Gondozási helyzetek kiemelt jelentősége
A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A kisgyermeknevelő az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, próbálkozások bátorításával segíti a tanulást az egyes gondozási helyzetekben. 11 A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A bölcsődei nevelés-gondozás egységének alapja a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az egyéni próbálkozások támogatására irányul.
9.10. A gyermeki kompetencia késztetés támogatása
A fejlődés támogatása érdekében rendkívül fontos, hogy a kisgyermeknevelő folyamatosan, az adott szituációnak megfelelően - gondozás és játéktevékenységek során - ismeretet nyújtson a gyermekek számára, ill. a megszerzett ismereteket pontosítsa, megerősítse, újakkal bővítse, miközben fejleszti a gyermekek szabálytudatát és szokásainak kialakulását. Az előreláthatóság érdekében tervezze meg a napi tevékenységeket, tájékoztassa a gyermekeket a várható eseményekről, így ők is szívesen segítenek és bevonhatókká válnak a cselekvésekbe. Ez a „rend" és viselkedésekre adott pozitív visszajelzés megerősíti a gyermek biztonságtudatát és támogatja a kompetenciakésztetését..
10. A BÖLCSŐDE MŰKÖDÉSI RENDJE
A bölcsőde nyitvatartási idejét a Fenntartó szabályozza, figyelembe véve a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek igényeit, és a bölcsődei ellátás tapasztalatait.
A napi nyitvatartási idő 10 óra, 7,00-17,00h-ig.
A teljes nyitvatartás alatt szakképzett kisgyermeknevelők foglalkoznak a gyermekekkel. Ünnepnapokon és a hivatalos munkaszüneti napokon zárva tartunk. Évente egy alkalommal, a Bölcsődék Napjának tiszteletére (Április 21) a nevelés nélküli napot tartunk, amikor is a bölcsődei nevelés és gondozás szünetel, a fenntartónak azonban erre irányuló szülői, törvényes képviselői kérésre gondoskodni kell a gyermekek felügyeletének megszervezéséről.
10.1. A gyermekcsoportok szervezése
A bölcsődei gyermekcsoportok létszámát a 15/1998.(IV.30) NM rendelet 4O.§(2) határozza meg. A rendelet értelmében a csoportlétszám legfeljebb 12 fő. Ennél magasabb létszám szakmailag nem fogadható el. A csoportokat lehetőség szerint életkoronként szervezzük. A bölcsődei ellátás teljes időtartalma alatt igyekszünk biztosítani a személyi állandóságot, a „saját" gyermek rendszert. A gyermek a bölcsődei ellátás teljes ideje alatt lehetőleg ugyanabba a csoportba jár. A saját kisgyermeknevelő szoktatja be a bölcsődébe, végzi nevelését, gondozását, figyelemmel kíséri fejlődését, számon tartja egyéni igényeit, problémáit, szokásait, rendszeresen vezeti a gyermek dokumentációit. A csoport gyermekeinek egy része, 6 gyermek tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. Az úgynevezett „ölelkezési időt" (mindkét kisgyermeknevelő bent van a csoportban) elsősorban a „saját" gyermekeik nevelésére fordítják. A műszakbeosztásokat a helyi adottságok alakítják. A gyermekek soha nem maradhatnak felügyelet nélkül, még akkor sem, ha a kisgyermeknevelői létszám nem teljes.
Az életkornak megfelelő napi életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért a jól szervezett folyamatos napirendet központi kérdésnek tekintjük. A kisgyermeknevelők a gyermekek életkori sajátosságainak, az egyéni igényeinek figyelembe vételével tervezik és valósítják meg a napirendet. Arra törekszünk, hogy a családi nevelés és a bölcsődei nevelés összhangban legyen, harmonikusan egészítse ki egymást. A jól szervezett, rugalmas napirend segíti a gyermekek igényeinek, egyéni szükségleteinek kielégítését, a nyugodt gondozás feltételeit, a csoport nyugalmát. Erősíti a gyermekek biztonságérzetét, lehetőséget ad a folyamatos játékra, és biztosítja a várakozás nélküli ellátást. A napirend függ a csoport életkori összetételétől, a gyermekek szükségleteitől, az évszakok, az időjárás, a nyitvatartási időtől, az építészeti adottságoktól. Megvalósításának feltétele a jó munkaszervezés, a kisgyermeknevelők és a technikai dolgozók összehangolt munkája. A csoportok napirendjét egyeztetjük, összehangoljuk, szükség szerint módosítjuk, rugalmasan alkalmazzuk. Igyekszünk úgy dolgozni, hogy minden gyermek esetében és minden tevékenységre vonatkozóan az egész nap során érvényesüljön a folyamatosság. A gyermekek napirendjéhez igazodik a kisgyermeknevelők munkarendje. A csoportok napirendjéről a szülőket tájékoztatjuk.
11. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS - GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI
A gondozás bensőséges interakciós helyzet a gyermek és a kisgyermeknevelő között. Elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése, a helyes szokások kialakítása. A gondozás minősége meghatározza a gyermek közérzetét, a gyermek felnőtthez való viszonyát. A gondozási műveletet úgy végezzük, hogy a gyermeknek örömforrás legyen a gondozás, és aktívan együtt működjön. Elvárásaink igazodnak a gyermek életkorához, fejlettségéhez, aktuális állapotához. Ha nincs kedve együttműködni, rugalmasan alkalmazkodunk állapotához, és a műveleteket vagy annak egy részét elvégezzük helyette. A felnőtt tapintatos bánásmódja, elfogadást kifejező verbális és nonverbális kommunikációja kihat a gyermek pozitív énképének kialakulására, az önelfogadásra. Gondozás közben fontos nevelési feladatokat is ellátunk, pl. egészséges életmódra nevelés, helyes szokások kialakítása, életkornak megfelelő napirend kialakítása. Pozitív nevelési módszereket alkalmazunk (dicséret, bátorítás, elismerés). Lehetőségeket ajánlunk, ismereteket adunk. A kisgyermeknevelők a gondozás közbeni tapasztalataikat megbeszélik és egyeztetik az eljárásokat. Ez biztosítja az egységes nevelést. A szülők a beszoktatás alatt, majd azt követően is megfigyelhetik a gondozást, és összevethetik az otthoni módszereikkel.
A gondozást az ölelkezés! időben a saját kisgyermeknevelő, azon túl a társ-kisgyermeknevelő végzi. Távoliét esetén a helyettesítést a gyermek számára ismerős kisgyermeknevelő látja el. A napirendet úgy alakítjuk, hogy elkerülhető legyen a párhuzamos gondozás. A fürdőszobában lehetőség szerint egy csoportból egy kisgyermeknevelő és legfeljebb két kisgyermek tartózkodik. A gondozásokat úgy szervezzük, hogy elegendő idő jusson a gyermek nyugodt, zavartalan ellátásához, a gyermek aktív együttműködéséhez, a helyes szokások gyakorlásához.
11.3.1. Pelenkázás, WC-használat
A gyermekek pelenkázásához egyszer használatos saját pelenkát használunk. A pelenkát naponta többször cseréljük: reggelente szükség szerint, ebéd előtt és alvás után minden pelenkás gyermeket tisztába teszünk. A székletes pelenkát azonnal kicseréljük. A gyermek igényei és fejlettsége szerint a pelenkacserét a pólyázón fektetve vagy állva végezzük. Csak az enyhén nedves gyermeknél használunk törlőkendőt az alsó test törlésére. A vizeletes és székletes gyermekeknél a folyóvizes lemosást alkalmazzuk. A folyóvizes lemosás tisztább, és kellemesebb komfortérzést ad. A lemosás alatt lehetőséget biztosítunk a vízzel való ismerkedésre, és az együttműködésre. A gyermekvécét, mint lehetőséget ajánljuk fel. A WC papír használatát a fiúknak is ajánljuk, a kislányoknak a törlést a kisgyermeknevelők segítik. A szobatisztaság kialakulását nem sürgetjük, tiszteletben tartjuk az egyéni érési tempót. Az idegrendszeri, pszichoszomatikus fejlettség, együttműködési készség alapján minden gyermek szobatiszta lesz.
Testünk tisztasága nem csak elégedettséget és jó érzést ad, hanem a betegségek megelőzésében is szerepe van. Az alapvető tisztasági szokások kialakítását már kisgyermek korban el kell kezdeni. Játék, egyéb tevékenység folyamán a gyerekek keze gyakran piszkos lesz, ezért gyakran kezet mosunk. A bölcsődébe érkezéskor a gyermekek a szülők felügyelete mellett mosnak kezet. Mindig kezet mosunk pelenkacsere és a WC használat után. Fontos feladatunk helyes kézmosás tanítása.
Arcot akkor mosunk, ha maszatos, illetve udvari játék után. A mosakodáshoz folyékony szappant használunk. A kézmosást, törülközést személyes példaadással segítjük. A tükör előtti fésülködés a mozdulatok gyakorlása mellett, a testséma kialakulása, a saját test jellemzőinek megismerése szempontjából is fontos. Ezért egész alakos tükröket használunk. A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően az ebéd után kerül sor a szájöblögetésre, a fogmosásra. A gyereke saját eszközöket használnak. A kisgyermeknevelő megmutatja a helyes mozdulatokat is. Tanítjuk a helyes orrfújást, a papír zsebkendő használatát. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek ruházata tiszta, ízléses, kényelmes, legyen. Lábbelije egészséges, tartsa a bokáját. Elegendő időt adunk a gyermekeknek az öltözésre, vetkőzésre. Segítjük, figyelemmel kísérjük tevékenységüket, így elkerüljük, hogy a ruhát, cipőt, stb. helytelenül vegye fel, kényelmetlen legyen számára vagy elmenjen a kedve a további együttműködéstől. Az öltözködéssel az esztétikai érzéket, az igényességet fejlesztjük. A gombolást, fűzést játék közben is gyakorolhatják. A testápolással kapcsolatos szokáskialakítást következetesen végezzük, azzal a céllal, hogy a gyermekekben kialakuljon az igény, és szokássá váljon a kéz és arc mosás, az alapos törlés, a fogmosás, a fésülködés, és az igényes, rendezett öltözék.
Az egészséges életmódra nevelés része az egészséges táplálkozás. Fontos feladatunk a gyermekek táplálása, az önálló étkezés tanítása, a helyes étkezési szokások kialakítása. Eredményünk, ha örömmel, jó étvággyal fogyasztják az ételt. A gyermekek koruk és fejlettségük szerint, ölben vagy asztalnál ülve, gondozási sorrendben étkeznek. Mindig figyelembe vesszük az egyéni tempót is. Az étkezések azonos időben, kulturált körülmények között, derűs légkörben zajlanak. Az ételt a kisgyermeknevelő megkóstolja, mielőtt odaadja, meggyőződik arról, hogy megfelel a gyermek igényeinek. A gyermekek játékból érkeznek az asztalhoz, saját helyükre ülnek. A kisgyermeknevelő személyre szólóan terít és tálal. Az együttműködési szándék szerint bevonja a gyermekeket a folyamatba. Az étkezők mellett ülve biztosítja a nyugodt, zavartalan étkezést. A helyes étkezési szokások (alapos rágás, főzelék, gyümölcs, zöldség fogyasztás) kialakítására nagy hangsúlyt fektetünk. Az új ízeket fokozatosan vezetjük be, ösztönözzük, de nem kényszerítjük a gyermekeket az étel elfogyasztására. A szülőkkel információkat cserélünk a gyermek étkezési szokásairól. Az étkezésről a kisgyermeknevelők feljegyzést készítenek a gyermekek egyéni dokumentációiba.
11.3.4. Pihenés, alvás biztosítása
A gyermekek akkor játszanak, vesznek részt aktívan a gondozásban, ha egyéni igényük szerint megfelelő időt, lehetőséget biztosítunk pihenésre, alvásra. Gyermekfektetőn, heverőn, rácsos kiságyban, puhasarokban pihenhetnek. Az alváshoz optimális feltételek szükségesek: átszellőztetett szoba, állandó alvó hely, csend, nyugalom, kényelmes ruházat, póttárgy. Egyéni bánásmóddal, testközelséggel, simogatással, halk énekkel, mesével segítjük az elalvást. Fekvő gyermeknek a fulladásveszélye miatt nem adunk cumisüvegbe folyadékot. Ébredés után csendes játékra van lehetőség, ügyelünk arra, hogy a korán ébredők a még alvókat ne zavarják.
A játék egyetemes emberi, belső késztetésből fakadó örömteli tevékenység. Életszükséglet. A játék útján történő tanulás döntő hatású az ember személyiség fejlődésére. A játék a gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti, az érzelmi, értelmi és a szociális fejlődést, Értéknek tekintjük a szabad játékot, az önálló mozgást, aktivitást, az alkotást, a kreativitást. Személyi és tárgyi feltételek biztosításával, jól szervezett napirenddel segítjük elő a nyugodt játéktevékenységet. Fontosnak tartjuk a játék során is a gyermek megismerésén alapuló egyéni bánásmódot, a személyközpontúságát. A kisgyermeknevelő a gyermek igényétől és a helyzettől függően vesz részt a játékban, pl. kezdeményez, ötletet ad, segíti a megosztozást, bátorít, együtt játszik a gyermekkel, stb. Viselkedése, kommunikációja minta a gyermekek számára. Érzelmi biztonságban indírekt módszerekkel az értelmi fejlődést segítjük. Módszertani levél, fejiődéslélektani, pedagógiai, neveléslélektani ismeretek segítenek abban, hogy önálló felelősséggel hozhassunk döntéseket a gyermekek játéktevékenységével kapcsolatban.
A tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: tanulásnak tekintünk minden olyan tapasztalást, információszerző folyamatot, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és a gondolkodásban. A tanulás nem csupán ismeretszerzés, átszövi a bölcsődei élet egészét. Legfőbb motiválója a személyes kíváncsiság, érdeklődés, a tanulási vágy belső motívum: gyermek örömét leli az egész folyamatban, és annak eredményében egyaránt. A tanulás a gyermek életkorából és fejlettségéből adódóan tevékenységbe ágyazottan történik. Legfőbb színterei a természetes élethelyzetek: gondozás, játék, a felnőttekkel, társakkal, együttes tevékenységek, kommunikáció. A tanulás jelentős mértékben utánzáson alapuló spontán tevékenység, játékos tapasztalatszerzés. A beszéd a kisgyermekkori tanulás egyik fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltétele a biztonságos és támogató Környezetben zajló felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek interakció. A fizikai és érzelmi biztonság megteremtésével, optimálisan ingergazdag környezettel tesszük lehetővé, hogy a gyermek nyitottan, érdeklődéssel fordulhasson a környezete felé, kedve legyen aktívan tevékenykedni. Sok lehetőséget kínálunk tapasztalatszerzésre, a környezet megismerésére. Magyarázattal, bátorítással, elismeréssel segítjük a megértést, a feldolgozást. Követhető, pozitív mintát nyújtunk. Teljesítményelváráshoz kötött, direkt ismeretátadás nincs a bölcsődénkben.
12.1. A családi nevelés segítése, kapcsolattartás a családokkal
A gyermekek egészséges szocializációja, a személyiségfejlődése érdekében kiemelt szakmai feladat a család - bölcsőde közötti kapcsolat erősítése, a családi nevelés segítése. A családi és a bölcsődei nevelés közötti összhang, a szülők és a kisgyermeknevelők között kialakult bizalom, együttműködés elősegíti a gyermekek egészséges, testi, lelki és szociális fejlődését. Mindenkor nyitottak vagyunk a kisgyermekes családok számára. A szülők a bölcsődébe való jelentkezéskor széles körű tájékoztatást kapnak a bölcsődei életről, a szokásokról, szabályokról, a családlátogatás jelentőségéről, a beszoktatás módjáról. Megtekinthetik a gyermekek által használt helyiségeket, a játszóudvart. Megismerhetik a gyermekük leendő kisgyermeknevelőjét. Bemutatkozó
kiadványunkon, faliújságon nyújtunk információt az ellátásról, a helyi szakmai programról. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, mindegyik más-más szerepet tölt be, ezért párhuzamosan minél többet alkalmazunk. A közös élmények, emberi kapcsolatok és a tájékozottság nagymértékben hozzájárulhat a szülői hatékonysághoz, és segítheti a családi nevelést és a kisgyermek fejlődését.
A bölcsőd evezető a felvétel alkalmával, majd később a napi csoportlátogatások, az egyéni beszélgetések és a szülői értekezletek alkalmával tart kapcsolatot a szülőkkel. Évente legalább két alkalommal szervez szülőértekezletet, a szülőket érintő kérdésekről. Bemutatja, ismerteti a szakmai programot és a házirendet, válaszol a szülők kérdéseire. Az óvodába kerülő gyermekek szülei számára az óvodai beiratkozások előtt szervezünk értekezletet.
A gyermek felvétele előtt - optimális esetben a beszoktatás előtt egy vagy két héttel- szervezik a kisgyermeknevelők.
12.1.3.Szülővel történő fokozatos beszoktatás
A három éven aluli gyermekek természetes élettere a család. Hasonló korú társakkal való együtt nevelkedése nem saját, hanem a társadalmi igény. Feladatunk, hogy az igény kielégítése mellett csökkentsük azokat a problémákat, nehézségeket, amelyeket a szülőktől való elválás, a környezetváltozás okoz. Ezt a célt szolgálja a szülővel történő fokozatos beszoktatás, amit a szülőkkel egyeztetve, a szakma alapelvei és a felhalmozódott tapasztalati értékeink és a kisgyermek érdekei szerint tervezünk és végzünk. A módszer lehetőséget ad arra, hogy lehető legkíméletesebb módon történjen az elválás, és a gyermek biztonságban érezze magát az új környezetben. Az anya vagy az apa jelenléte megkönnyíti a gyermek számára az új környezet elfogadását, elősegíti a kisgyermeknevelővel való jó kapcsolat, érzelmi kötődés kialakulását. Mérsékeli az adaptáció során mutatkozó stressz reakciókat (pl. sírás, tiltakozás, nyugtalanság, étkezési zavar, alvászavar). A szülők megismerhetik az ellátás minden részleteit, közvetlenül láthatják a nevelő munkát, a nevelői magatartást, módszereket. Módszertani levél, és belső adaptációs jegyzet alapján végezzük, rugalmasan alkalmazzuk, a gyermek, szülő egyéni igényeinek figyelembevételével. A „saját" kisgyermeknevelő napi, és összegző feljegyzést készít az eseményekről a gyermek dokumentációjába.
12.1.4. Napi beszélgetések a szülővel
Fontosnak tartjuk a kölcsönös tájékoztatást a bölcsődébe érkezéskor és a hazaadáskor. Érkezéskor a szülő nyújt információt az előző nap gyermekkel kapcsolatos eseményeiről, a gyermek egészségügyi állapotáról, változásairól. Hazaadáskor a kisgyermeknevelő tájékoztatja a szülőket a gyermekről (hangulata, közérzete, társkapcsolata, beszéd, játék, mozgás, étkezés, alvás, levegőzés, önállóság, stb.) Ügyelünk arra, hogy a beszélgetés a gyermek bevonásával történjen. A napi beszélgetések formálják a kapcsolatot és erősítik a bizalmat, lehetőséget ad a gyermek és egymás jobb megismerésére, a nevelés összehangolására.
12.1.5. Szülőcsoportos beszélgetések
A kapcsolattartásnak olyan módszere mely lehetővé teszi, hogy az adott csoporthoz tartozó gyermekek szülei szervezett formában találkozhassanak, beszélgethessenek aktuális témákról a gyermekek fejlődésével, nevelésével kapcsolatban. A beszélgetések célja a családi nevelés segítése, a gyermek személyiségfejlődésének, szocializációjának elősegítése. A beszélgetéseket a kisgyermeknevelők vezetik. Évente legalább két alakalommal szervezzük, a szülőkkel megbeszélt időpontokban. A beszélgetések erősítik a partneri együttműködést, a bizalomra épülő jó kapcsolatot. Szülői közösségek alakulhatnak ki. A beszélgetés ideje alatt a gyermekek felügyeletét biztosítjuk.
A személyes beszélgetést igénylő kérdésekben, nevelési problémákban egyéni beszélgetést kezdeményezhet a szülő, a kisgyermeknevelő, a bölcsődevezető. A közös átgondolás szakmai kompetenciát meghaladó esetéiben szakember bevonása is kérhető. A nyugodt beszélgetés feltételeit és a kisgyermek felügyeletét biztosítjuk.
A tájékoztatás írásos formája, mely nem helyettesíti a személyes, közvetlen kapcsolattartást, de kiegészíti és megerősíti azt. Tájékoztatást ad a kisgyermeknevelő a gyermek fejlődéséről, a bölcsődei élet eseményeiről, a programokról, stb. Az üzenő füzet bejegyzéseinek folyamatosságával a kisgyermek bölcsődében töltött időszakáról hagyunk nyomot a család, a kisgyermek számára.
12.1.8. Szervezett közös programok
A programok a családok igényeihez igazodó többlet lehetőségek a családi nevelés, a család bölcsőde kapcsolatának erősítése érdekében. Ilyenkor a gyermekek a szülők biztonságot adó jelenlétében szereznek tapasztalatokat a társas helyzetekről, együtt játszhatnak szüleikkel és kortársaikkal. A szülők ötleteket kaphatnak egymástól is a neveléshez, megoszthatják tapasztalatikat egymással. Megfigyelhetik a bölcsődei élet részleteit, a napirendet, étrendet, játékkészletet.
12.2. Egészségvédelem az egészséges életmód megalapozása
A gyermekek testi-, lelki egészségének megőrzése, az egészséges életmód, a helyes szokások, viselkedés módok megalapozása a bölcsődei egészségvédelem célja. Személyes példamutatásra építve derűs, elfogadó légkörben naponta biztosítjuk a folyamatos játékot, az elegendő szabadlevegőn tartózkodást, a gyermekek fejlettségének, állapotának megfelelő étrendet, a fejlődéséhez szükséges élelemi anyagokat.
A lelki egészség szempontjából döntő jelentőségűek az első években szerzett benyomások. Az adaptáció és az azt követő időszak érzelmi jelei többnyire láthatóak, de az sem ritka, hogy a
gyermek belső feszültségekkel küzd. A kisgyermeket körül vevő bölcsődei szakemberek a gyermek viselkedését folyamatosan figyelemmel kísérik, annak érdekében, hogy felismerjék a lelki problémákat, a stressz jeleit és segítik ezek feldolgozását. Mindent megteszünk azért, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, és elfogadja az új környezetét. Figyelünk a mentálhigiénés változásokra, tünetekre és kompetencia határainkon belül kezeljük ezeket. A segítő szemléletű, személyközpontú kisgyermekneveiők hozzájárulnak a gyermekek lelki egészségének megtartásához. Sikerélményekhez juttatjuk a gyermekeket, megerősítjük a helyes viselkedést, Figyelmet fordítunk az agresszió megelőzésére. A játék segítségével oldjuk a feszültségeket. A szeretetteljes légkör, a rendszeresség, a következetesség biztonság érzetet ad. A gyermekek kedvenc játékukat, átmeneti tárgyat behozhatnak, ami vigaszt nyújt és folytonosságot hoz a családi otthon iránti igényben.
12.2.2. Muzgásfejlődés segítése
A gyermek legtermészetesebb megnyilvánulása a mozgás. Csecsemő és kisgyermek korban alakulnak ki az alapvető mozgásformák. A gyermekek mozgásigénye nagy, az egészséges gyermek szívesen és örömmel mozog. A mozgásigény kielégítését a szabad játék és mozgás biztosításával, a szabadban és a szobában történő tevékenységekkel, mozgáskezdeményezéssel segítjük. A környezetet balesetmentessé tesszük, a veszély helyzeteket igyekszünk kiküszöbölni. Olyan körülményeket teremtünk, amelyek fokozzák a mozgáskedvet, változatos mozgásformákra adnak lehetőséget. Elegendő időt, megfelelő helyet, eszközöket biztosítunk a mozgáshoz a csoportokban és az udvarokon. A gyerekek állandó felügyelet mellett, szabadon, egyéni fejlettségüknek, állapotuknak, belső aktivitásuknak megfelelően gyakorolhatják a nagymozgásokat, finom mozgásokat. A mozgás pozitívan hat az idegrendszerre, a növekedésre, az egészség fenntartására, a betegségek megelőzésére. De segíti az én-tudat fejlődését és az alkalmazkodást.
Minden évszakban biztosítjuk a szabadban, a friss levegőn tartózkodást, kinti játékot, mozgást.
A fogszuvasodás megelőzése érdekében fontosnak tartjuk a fogápolás, a helyes szájöblítés, a fogmosási technika megismertetését, elsajátítását a bölcsődés korban. Célunk az egészséges fogfejlődés fenntartása, a fogazat védelme, a fogmosás igényének kialakítása. A zárt fogsorú gyermekek fogkefét használnak. A rágás érdekében rendszeresen adunk nyers kerti veteményeket, gyümölcsöket.
12.2.5. A bölcsőde orvos preventív tevékenysége
A bölcsőde orvosa a beszoktatást követően, majd később havonta, félévente részletes orvosi vizsgálatot végez. A vizsgálatot dokumentálja a gyermek egészségügyi törzslapjába. A tapasztalatokat megbeszéli a kisgyermeknevelővel, a szülővel, szükség esetén a gyermek háziorvosával. Szakorvost ajánl, kezdeményez. Egészségügyi továbbképzést, ismeretterjesztő előadásokat tart a bölcsődei dolgozóknak, szülőknek.
12.3. Komplex művészeti, esztétikai nevelés
A bölcsődében a művészeti nevelés legfontosabb célja az örömszerzés, a gyermekek figyelmének, érdeklődésének felkeltése, az érzelmi intelligencia fejlődésének segítése. Főként játékhelyzetben, önkéntesen vehet részt a gyermek a kezdeményezésben, a teljesítmény, az alkotás nem elvárás.
Bölcsődénk nevelői tevékenységének fontos eleme az ének, a gyermekek zenei nevelése. A dalos játékok, a ritmikus mondókák, énekelgetés hatással van a gyermekek társas kapcsolatainak, mozgásának- és hangadásának alakulására. Zenei nevelőmunkánkat Kodály Zoltán: "Kis ember dalai", Forral Katalin: "Jár a baba, jár", „Ének a bölcsődében." című gyűjteményére, Gállné Gróh Ilona: „Ringató"-jára, népi mondókákra és a népdalok dallamvilágára alapozzuk. Az énekelgetés, dúdolás, az érintgetés a felnőtt, a gyermek érzelmeinek is pozitív irányultságát eredményezi. A zaj keltő eszközök, a hangszerek megismerését a napi tevékenység részeként értelmezzük. Az élő énekszót részesítjük előnyben. Éneklünk személyes kapcsolatban, játékhelyzetben, játékeszközt használva. Ismételgetéssel, mozdulatokkal erősítjük a zenei élményt. A gyermekek magas hangjához alkalmazkodva éneklünk. A zenei anyagokat gondosan választjuk meg, a gyermekek életkori sajátosságainak, egyéni állapotának, érzelmi hangulatának megfelelően. A kisgyermeknevelők a nevelési évre összeállítják, tervezik meg, mit énekelnek napi rendszerességgel, mit az ünnepek közeledtén, mit alkalmaznak meghallgatásra, vigasztalásra, altatásra. A kisgyermeknevelő kompetenciája milyen helyzetben, hol alkalmaz mondókat, dalt, a nyugodt gondozási - nevelési légkör, a gyermek jó hangulatának érdekében. Étkezés közben nem éneklünk.
12.3.2. Anyanyelvi, irodalmi nevelés (mondóka, mese, báb)
A vers, mese nagyhatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi (beszéd, gondolkodás, emlékezet, képzelet) és szociális fejlődésére. A mondóka, vers ritmusa, képes könyv nézegetése közbeni közelség, a mese tartalma az érzelmeken keresztül hat a gyermeki személyiségre. Információkat, ismereteket nyújt, oly módon, amire szinte semmilyen egyéb helyzetben nincs mód. A képeskönyveket tudatos megfontolással szerezzük be. A művészeti alkotás, hagyományőrzés, mint minőség, és a kisgyermek számára érthető megközelítés a megfelelő választás. Fontosnak tartjuk, hogy valamennyien megfelelő irodalmi anyaggal rendelkezzünk (vers, mese, mondóka), melyből a gyermekek igénye, fejlettsége szerint válogathatunk, adott szituációkhoz (rajzolás, gyurma, főzőcske, stb.) kapcsolódni tudunk. A gyermekek a népi mondókák, versek, mesék mellett, azokat a történeteket is szeretik, amelyek róluk szólnak, a mindennapi eseményeiket, élményeiket fogalmazzuk meg. Közös öröm, az én-tudat és a gyermeki emlékezet fejlesztése együttesen érvényesül.
13.3.3. Vizuális nevelés (firkálás, rajzolás, gyurmázás, stb.)
A tevékenység maga az örömforrás, érzelmek feldolgozása,
önkifejezés. A kisgyermeknevelők életkornak megfelelő, változatos eszközökkel,
játszóhely biztosításával, állandó felügyelettel, technikai tanácsadással
segítik a tevékenységet. Az alkotó tevékenység kibontakozása szempontjából alapvető
tevékenységnek tekintjük a firka- korszakát.
Aminek feltételeit naponta,
 |
|||
 |
|||
minden bölcsődei csoportban megteremtjük. Gyurmázásra is állandóan lehetőséget adunk. A gyermekek alkotókedvét dicsérettel, bátorítással, elismeréssel erősítjük. A firkákat, rajzokat, alkotásokat megbecsüljük, megőrizzük. A csoportszoba kát, öltözőket a gyermeki alkotásokkal és a kisgyermeknevelők által készített évszaknak megfelelő, ízléses dekorációkkal, képekkel, fotókkal, díszítjük, mellyel a kisgyermekek vizuális nevelését szolgáljuk.
12.3.4. Esztétikus környezet biztosítása
A bölcsődénk berendezéseinek, felszerelési tárgyainak megválasztásánál nem csak a szükségletek kielégítését, hanem az esztétikai nevelés és az ízlésformálást is érvényesítjük. A környezet díszítését a kisgyermeknevelők végzik, az esztétikai egyensúly megteremtésére törekedve.
Megismertetjük, tapasztalatokat közvetítünk a környezettudatos magatartás megalapozása érdekében a természeti (állatok, növények, termések, időjárás, évszakok jellemzői, stb.) és a társadalmi (családi szerepek, foglalkozási szerepek, hagyományok, ünnepek, stb.) környezet, a játéktevékenységen, és az egyéb tevékenységeken keresztül. A folyamatban kiemelt szerepe van a felnőtt, kisgyermeknevelő példamutatásának.
Egymás kompetencia határai tiszteletben tartásával egy üttmű ködünk mindazokkal, akik kapcsolatban kerülhetnek a gyermekekkel, szüleikkel, (védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, gyermekjóléti központ, családsegítő, óvodák, nevelési tanácsadó, fejlesztő szakemberek, Szakértői Bizottságok, gyermekvédelmi szakellátások, gyámhivatalok, stb.)
13.1. Együttműködés az óvodával
A bölcsődei ellátás befejezése az óvodai átadás. Az átmenet segítése érdekében bölcsőde együttműködik a környezetünkben működő „társ" óvodával. Sikerült minden óvodai intézménnyel együttműködő, egymás szakmai kompetenciáját tiszteletben tartó, elismerő szakmai kapcsolatot kialakítani. Az óvoda pedagógusok meglátogatják a leendő óvodás gyermekeket a csoportjainkban. Az óvodai felvételt nyert gyermekek óvodai látogatást tesznek a kisgyermeknevelőikkel. A nevelők és az óvónők információkkal segítik egymást a gyermek intézményváltásának megkönnyítése érdekében. Ősszel a kisgyermeknevelők meglátogatják az óvodában a volt bölcsődés gyermekeiket.
13.2. Együttműködés a jelzőrendszer tagjaival
Gyermekvédelem
A gyermekek védelme minden bölcsődei dolgozó kötelessége. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése érdekében jelzési kötelezettségünk van. Felismerjük a testi, lelki fizikai bántalmazás, elhanyagolás jeleit, és a veszélyezettséget jelentjük a Család és Gyermekjóléti Szolgálatnak. Intézményi kérésre pedagógia szakvéleményt készítünk. Lehetőséget biztosítunk, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat szakembere látogatást tegyen a bölcsődei kliensénél. Védelembe vett gyermek esetében együttműködünk a családsegítővel, védőnővel. A bölcsődevezető,
gyermekvédelmi felelős, kisgyermeknevelők részt vesznek esetkonferencián, jelzőrendszeri megbeszélésen.
13.3. Együttműködés a képző intézményekkel
Igény szerint együttműködési megállapodás alapján gyakorlati helyet biztosítunk hallgatók, diákok részére.
13.4. Kapcsolattartás, más intézményekkel
A bölcsődék kapcsolata a bölcsődei hálózaton beiül. A bölcsődei hálózat fontos intézményei, szakmai központjai a regionális módszertani bölcsődék szakmai működésének segítése és folyamatos figyelemmel kísérése.
14. GYERMEKEKRŐL VEZETETT DOKUMENTÁCIÓK
A bölcsődei nevelés- gondozás során folyamatosan dokumentáljuk a gyermekek fejlődését. A dokumentálást megfigyelési szempontsorok segítik. Alapja a tényszerűség (objektív, konkrét), a hitelesség, a szakmaiság és a rendszeresség. A gyermek fejlődését önmagához viszonyítjuk, és nem minősítjük. A dokumentumok vezetése a személyiségi jogok tiszteletben tartásával, a kezelése, tárolása az adatvédelemnek megfelelően történik.
14.1. Gyermekegészségügyi törzslap
Felvételkor a szülő biztosítja, kitöltését a védőnő végzi. Ezt követően a kisgyermeknevelő vezeti a saját gyermekeiről. Útmutató segítségével rendszeresen írnak a gyermek érzelmi, értelmi, testi, szociális fejlődéséről, változásokról. A gyermekkel történő különleges események, a betegségek, hiányzások is bejegyzésre kerülnek.
A kisgyermeknevelő havonta tájékoztatja szülőket kisgyermeknevelői beírás formájában a gyermek teljes körű fejlődéséről, az eseményekről.
A naplót a gyermek „saját kisgyermeknevelője" vezeti negyedévente. A napló vezetésének célja, hogy rögzítsük a gyermek a különböző életkorban milyen fejlettségi szinten áll. A napló felhívja, a kisgyermeknevelő figyelmét arra mire kell fokozottabban figyelnie a gyermek nevelése-gondozása közben. A fejlődési napló tartalmazza: Családlátogatás tapasztalatai, beszoktatás tapasztalatai, aktuális fejlettség, megfigyelések, tapasztalatok.
A csoport életének naponkénti rögzítésére szolgál. Kisgyermeknevelők vezetik, délelőtti -délutáni váltásban. Tartalmazza a jelenlévők névsorát, a napirendi eseményeket, szakmai tevékenységet, különleges történéseket. Rögzítik az étrendet, a levegőn tartózkodás, az altatás tényét, idejét.
TÁJ alapú központi nyilvántartás (KENYSZI) A naponta gondozásban résztvevő gyermekek nevét rögzítjük. A feladat felelősei a bölcsődevezető és helyettese. A bölcsődei normatíva igénylésének alapja.
14.6. Személyi térítési díjak nyilvántartása
Az étkezésben résztvevő gyermekek nyilvántartását naponta vezetjük. Külön nyilvántartás készül az étkezési díj fizetőkről és a kedvezményben részesülőkről is. Bölcsődénkben gondozási díj nincs.
15. FEJLŐDÉS JELLEMZŐI A BÖLCSŐDÉSKOR VÉGÉRE
A gyermekek többsége az érés, fejlődés, a családi nevelés és a bölcsődei nevelés eredményeként a bölcsődés kor végére elérik az óvodai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget.
Az óvoda érettség jellemzői:
> Főtevékenysége a játék, aktív, tevékeny, szereti, amit csinál
> Képes kötődni, érzi, hogy szeretik, a közösséghez tartozik, családjának, társainak örül, a felnőtt-gyerek kapcsolaton túl, a gyerek-gyerek kapcsolatokban is biztonságban, jól érzi magát, szívesen játszik társaival.
> Kialakult én-tudata, én-képe pozitív,
> Nyitott, érdeklődő, kíváncsi. Örömmel vesz részt új tevékenységekben,
> Több területen önálló, élvezi önállóságát, a gyakorlást, kisebb segítséget igényel,
> Jól tájékozódik a környezetében, ismeri napirend eseményeit, a szokásokat, elfogadja a csoportban kialakított szabályokat, alkalmazkodás nem jelent számára megterhelést.
> Tudomásul veszi, hogy nem teheti mindig azt, amit akar.
> Képes a konfliktusokat, negatív érzéseket önállóan, vagy felnőtt segítségével feldolgozni,
> Mozgása összerendezett, változatos mozgásformákat használ. Érzékeli teste térbe való elhelyezkedését, mozdulatai hatását.
> Képes kifejezni magát, szabadon megnyilatkozik különböző területeken. Szavakkal fejezi ki szükségleteit,
> Elsősorban beszéd útján tart kapcsolatot a felnőttekkel és a gyerekekkel,
> Szobatiszta, legtöbbször „ágytiszta". Büszke arra, hogy nem használ pelenkát,
> Együttműködik a felnőttekkel, szívesen segít, kisebb feladatokat teljesít. A gyermekek egészséges fejlődés esetén is jelentős egyéni különbségeket mutatnak. Az intézmények a család, bölcsőde és óvoda együttműködése fontos a gyermek zavartalan fejlődése és az óvodai adaptáció érdekében.
16. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELME
A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra.
17.1. A kisgyermeknevelő jogai:
> Munkájává! kapcsolatban megilleti az a jog, hogy hozzájusson a szükséges információkhoz
> Megilleti az a jog, hogy személyét megbecsüljék - amennyiben a tevékenysége megfelelő színvonalú- kisgyermeknevelői tevékenységét elismerjék.
> A kisgyermeknevelő munkája során védelemre jogosult a vele szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben.
> Munkája során a gyermekek érdekeit tartja elsődlegesnek, de ez nem sértheti egyéni, magánéleti, állampolgári érdekeit, jogait.
> Jogvédelemre a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetéhez és a Magyar Bölcsődék Egyesületéhez, ill. munkaügyi döntőbírósághoz fordulhat
17.2. Szülői/gyermeki Jogok védelme, éidekvédelem
A bölcsődei nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Tevékenységét a vonatkozó gyermeki és szülői jogok és kötelességek figyelembe vételével végzi. A gyermekvédelemről szóló 1997. évi XXXI. törvény 35. §-a meghatározza az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének - 38 jogszabályban meghatározottak szerint kialakított - szabályait. Ennek szabályozását (szülői jogok és kötelességek, magatartási szabályok, szülői érdekképviseleti fórum működtetése) a házirendben rögzítjük.
A szülő joga, hogy
> Megválassza az intézményt, melyre gyermeke nevelését-gondozását bízza.
> Megismerhesse a gyermekcsoportok életét.
> Megismeije a nevelési - gondozási elveket.
> Tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a kisgyermeknevelőtől.
> Véleményt mondjon, illetve javaslatot tegye a bölcsőde működésével kapcsolatban.
> Megismerje saját gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumokat.
A szülő kötelessége, hogy
> A gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és intézménnyel együttműködjön.
> A fizetendő térítési díjat időben rendezze.
> Az intézmény házirendjét betartsa.
A gyermekjoga, hogy
> Segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéshez, személyiségének kibontakozásához, a fejlődést veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez.
> Sérülés, tartós betegség esetén a fejlődést és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátásban részesüljön.
> Emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal - az elhanyagolással szemben védelemben részesüljön.
> A hátrányos megkülönböztetés minden formájától menetes nevelésben-gondozásban részesüljön. A bölcsődelátogatás, a családlátogatás, a szülővel történő fokozatos beszoktatás és a napi találkozások biztosítják, hogy a szülők megismerjék a bölcsődei nevelés-gondozás elveit és gyakorlatát, a kisgyermeknevelő pedig a szülő segítségévei megismeri a gyermek egyéni igényeit, szokásait. Ezek a tapasztalatok kölcsönösen segítik a család és az intézmény közötti jó kapcsolat kialakítását, és elősegíti az együttnevelés megvalósulását
17. A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJA
A bölcsődei ellátásról szóló tájékoztatás a szülővel történő napi beszélgetések alkalmával, az intézményben található hirdetőtáblán kiírás formájában, közösségi médiában, valamint szórólapokon, plakátokon történik. Lehetőséget biztosítunk továbbá arra, hogy a szülők bármikor nyomon követhessék gyermekük bölcsődei ellátását, ezáltal betekintést nyerhetnek a mindennapos nevelői, gondozói munkába. Illetve alkalom nyílik a bölcsődében használt dokumentációk megtekintésére: SZMSZ, Szakmai Program.
19. A SZAKMAI PROGRAM ALAPDOKUMENTUMAI
> 1991. évi LXIV. törvény a Gyermekek jogairól szóló New Yorkban, 1989. november 20.-án kelt egyezmény kihirdetéséről
> 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
> 1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról.
> 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről
> 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
> 259/2022 (XII. 18) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi
szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről
> 235/1997 (XII.17) Korm.rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok, a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról,
> 257/2000 (Xii.26) Korm.rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról
> 328/2011. (XII.29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról
> 369/2013. (X.24.) Kormányrendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről.
> 1/2000. (1.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről
> 9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról
> 8/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak: működési nyilvántartásáról
> 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról,
> 2000 évi C. tv a számvitelről,
> 2011 évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
> 1992. évi LXIII. tv a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról
> 67/2007 (VII. 10) GK? - EüM-FVM-SZMM együttes rendelete a vendéglátó termékek forgalmazásáról
> 9/1985 (X.3) EüM - BkM együttes rendelete az étkeztetéssel kapcsolatos közegészség ügyi szabályokról
> 18/1998 (VI.3) NM rendelet a fertőző betegségek, és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
> 33/1998 (VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatokról és véleményezéséről
> 2011. évi CVII. tv. a közbeszerzésekről,
> 29/2003 (V.20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközi működtetésének, képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örök befog ad ás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyamról,
> 226/2006 (XI.23.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról,
> 78/2003 (XI.27) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságáról
> 37/2014 (IV.30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról
> 331/2006 (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat és hatáskör ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetésről és illetékességéről
> 2004. évi CXL. törvény a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
> 326/2013 (VIII.30) Korm.rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
> 25/2017 (X.18.) EMMI rendelet a vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzéséről,
> 328/2011 (XIII.29.) Korm.rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról
> A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja (2020)
Nagykálló Város Önkormányzatának 170/2022 (VI.10.) KT. számú határozatával a Nagykállói Napsugár Bölcsőde szakmai programját 2022. június 10. napjával jóváhagyta.
A szakmai program 2022. szeptember 1. naptól hatályos.
A szakmai programot 2 év elteltével a helyi sajátosságok figyelembevételével felülvizsgálni szükséges. A szakmai program érvényessége: 2022. június 10. - 2024. június 10.
 |
Nagyíffifái Napsugár (Bölcsőde
4320 Wagyífflíó, (Bajcsy-ZsiRnszfty út 5-7 email cím: napsugar6oCcsodie@nagy^a7ío. íiu <Teí: 06-42/265-638
1 sz. melléklet
1. A házirend célja és feladata
1.1 A házirendben foglalt előírások célja biztosítani a bölcsőde törvényes működését, a bölcsődei nevelés és gondozás zavartalan megvalósítását, valamint a kisgyermekek bölcsődei csoportjában életük megszervezését.
Hatálya kiterjed a Nagykállói Napsugár Bölcsődébe felvett kisgyermekek szüleire, az intézményben dolgozó kisgyermeknevelők és alkalmazottakra.
3.1 A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (szülőknek, valamint a bölcsőde alkalmazottainak) meg kell ismernie.
3.2 A házirend egy-egy példánya megtekinthető:
> a bölcsőde gyermeköltözőjében,
> a bölcsőde gyermeknevelői szobájában,
3.3 A házirend egy példányát a bölcsődébe történő felvételkor a szülőnek át kell adni, és a szülőnek nyilatkoznia kell annak elfogadásáról.
3.4 Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól a intézmény vezetőnek tájékoztatni kell a szülőket.
3.5 A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, valamint a gyermek nevelőjétől fogadóórájukon vagy ettől eltérően előre egyeztetett időpontban.
II. A gyermeki és szülői jogok és kötelességek
A gyermeknek joga van, hogy:
> segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez,
> sajátos nevelési igény, tartós betegség esetén a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátásban részesüljön,
> a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön,
> emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással szemben védelemben részesüljön,
> a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes nevelésben, gondozásban részesüljön.
A szülő joga, hogy:
> megválassza az intézményt, melyre gyermeke nevelését, gondozását bízza,
> megismerhesse a gyermekcsoportok életét,
> megismerje a nevelési, gondozási elveket,
> tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a gyermeke nevelőjétől,
> véleményt mondjon, illetve javaslatot tegyen a bölcsőde működésével kapcsolatban,
> megismerje saját gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumokat.
A szülő kötelessége, hogy:
> a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és intézményekkel együttműködjön,
> a fizetendő térítési díjat időben rendezze,
> az intézmény házirendjét betartsa.
1. A bölcsőde a gyermekek ellátását - nevelését, gondozását, felügyeletét, étkeztetését - a
szülők munkavégzésének, munkaerő piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételének idejére biztosítja.
2. Az intézmény bölcsődei csoportjai naponta, reggel 7.00 órától délután 17.00 óráig tartanak
nyitva. A gyermekek 8.00 órától 8.30-ig reggeliznek, ezért kérjük a szülőket, hogy ez idő alatt érkezésükkel ne zavarják az étkeztetést, gyermekükkel előtte vagy utána érkezzenek. A gyermekek hazaviteléről 17.00 óráig gondoskodjanak.
3. A gyermekek étkeztetésére a csoportszobákban található, a kulturált étkezésre neveléshez
használatos gyermekasztalok és székek használhatóak. A bölcsőde más helyiségei - fürdőszoba, gyermeköltöző, bejáró - erre a célra higiénés szempontok miatt nem vehető igénybe.
4. A gyermekek születésnapjának megünneplésére, illetve más ünnepek megtartására
lehetőség van a bölcsődében. Ezekre az eseményekre, a szülők által felajánlott sütemények csak cukrász üzemben készítettek lehetnek.
5. A reggeli érkezés után, mielőtt még a csoportba beadnák gyermeküket, kérjük használják a fürdőszobát (kézmosás és szükség szerinti WC használat).
6. A bölcsődéből a gyermeket a szülő vagy az általa megbízott, a kisgyermeknevelőnek
személyesen bemutatott, a megállapodásban megnevezett személy viheti el. 14 éven aluli kiskorú személynek a gyermek nem adható ki.
7. Délután a kisgyermeknevelő által a szülőnek vagy az általa megbízott személynek kiadott
gyermek további ellátásáért, felügyeletéért a szülő, illetve az általa megbízott személy a felelős.
8. A bölcsődében minden gyermeknek külön szekrénye van a ruhák tárolására. Kérjük, hogy
csak a legszükségesebb dolgokat tartsák a szekrényben, mert a bölcsődében hagyott tárgyakért, illetve a gyermek személyes tárgyaiért pl.: fülbevaló, nyaklánc, karlánc, babakocsi, játékok stb. felelősséget nem tudunk vállalni.
9. Az intézmény felszerelési tárgyait, eszközeit, az ellátott gyermekek és szüleik, valamint a
bölcsőde dolgozói kötelesek rendeltetésszerűen használni és a szándékos, nem szándékos károkozásért anyagi felelősséget vállalni. A bölcsőde tulajdonában lévő eszközök, játékok az intézményből ki nem vihetők.
10. A bölcsőde orvosa havi 4 órában tartózkodik a bölcsődében és nyomon követi a gyermekek egészséges fejlődését státus vizsgálatokkal.
11. A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható, ezért gyógyszer beadását biztosítani nem tudjuk, kivéve, ha az szakorvos által előírt és a gyermek életminőségének javítását szolgálja. A közösséget, a gyermekek egészsége érdekében lázas (37,5 C° és ennél magasabb hőmérsékletű), antibiotikumot szedő, hányás, hányinger és hasmenéses tüneteket mutató vagy fertőzésre gyanús gyermek nem látogathatja. Kérjük a szülőket, hogy a családban előforduló fertőző betegségekről, a gyermek gyógyszer és étel érzékenységéről gyermekük érdekében tájékoztassák nevelőjét. Ezzel kapcsolatosan a meglévő és új kivizsgálások (orvosi vélemény) eredményét, pl. a diéta, a megfelelő alkalmazás érdekében mutassák be.
12. Ha a gyermek napközben megbetegszik a bölcsődében, a kisgyermeknevelőnek kötelessége értesíteni a szülőt, illetve a hozzátartozót. Ebben az esetben kérjük, minél előbb gondoskodjanak a gyermek hazaviteléről és orvosi ellátásáról. Az elérhetőséghez feltétlenül szükséges a pontos lakcím és telefonszám. Kérjük, hogyha ebben változás áll be, azt időben jelezzék a csoport kisgyermeknevelői felé.
-’f. . V . .V
NAGYKÁLLOI NAPSUGÁR BÖLCSŐDE
13. Betegség vagy távoliét esetén a hiányzás okát 24 órán belül kérjük a bölcsődével tudatni. Hiányzás után a bölcsőde csak gyermekorvosi igazolással látogatható.
14. Felhívjuk a szülők figyelmét a bölcsődei térítési díjak befizetési határidejének pontos betartására. A gyermek távolléte esetén is ezt a megjelölt időpontot kérjük betartani.
IV. A kapcsolattartás formái és ideje
A bölcsődében a család és a bölcsőde együttműködése döntő fontosságú.
Családlátogatást a gyermek felvételét megelőzően vagy az adaptáció alatt, valamint aktuálisan kezdeményez a bölcsőde.
1. A gyermek szülővel történő beszoktatása (minimum két hét) megkönnyíti az új környezetbe való beilleszkedést, csökkenti az adaptációs nehézségeket, lehetőséget ad a szülőknek a nevelési feladatok és a hasonló korú gyermekek tevékenységének megfigyelésére.
2. A szülői értekezletek alkalmával, a csoportos szülői értekezleteken a bölcsőde egészét érintő kérdésekről esik szó, majd ezt követően az adott gyermekcsoportra vonatkozó aktuális események megvitatása a szülői-kisgyermeknevelői megbeszélésen történik.
3. A család és a bölcsőde kapcsolatának erősítésére szolgál a nevelő-szülő napi találkozása is, mely során információt cserélnek a gyermeknapi tevékenységéről.
4. A bölcsőde napi életébe való betekintés a szülők számára folyamatos. Külön alkalmat, lehetőséget kínálunk nyílt napok, egyéb ünnepek alkalmával is.
5. Az intézmény vezető vei előre egyeztetett időpontban kölcsönös alkalom nyílik a gyermek fejlődésének, illetve az aktuális problémáknak a megbeszélésére.
V, Szociális támogatás rendszere
A Gyvt 21/B (1) bekezdése alapján az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítania bölcsődei ellátásban részesülő gyermek számára ha:
a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a gyermek,
b) tartósan beteg, vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, melyben tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
c) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
d) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb minimálbér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészség biztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át,
Amennyiben a felsoroltak valamelyike is fennáll, azt a szülőnek igazolnia kell.
VII. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai
1. A házirend tervezetét a bölcsőde dolgozóinak javaslatai alapján a intéz meny vezető készíti el. A bölcsőde vezetője a kisgyermeknevelők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét A házirend elfogadása előtt az intézmény vezető kikéri az érdekképviseleti fórum egyetértési nyilatkozatát. A házirend a fenntartó jóváhagyásával lép életbe.
2. Az érvényben lévő házirend módosítását kezdeményezheti:
> az érdek képvisel éti fórum.
A házirend módosítását az 1. pontban leírt módon kell végrehajtani.
Nagykálló, 20.............................
intézmény vezető
Az érdekképviseleti fórum egyetértésével a házirendet jóváhagyta:
A fenntartó részéről a házirendet jóváhagyta:
fenntartó
Nagykállói Napsugár (Bölcsőde 4320 Nagy kalló, (Bajcsy-Zsilinszky út 5-7 email cím: napsugar6olcsode@nagykgllo. Hu Tel: 06-42/265-638
Gyermekek napközbeni ellátására
Jelen megállapodás az 1997.évi XXXI.tv. 32§ (5) bek. alapján a bölcsődei ellátás igénybevételéről jött létre................................................ szülő/törvényes képviselő és
a Nagykállói Napsugár Bölcsőde (4320 Nagykálló, Bajcsy-Zsilinszky út 5-7) Krausz Gabriella intézmény vezető között az alábbi tartalommal:
1. / A bölcsődei ellátást igénybevevő:
Gyermek neve:........... .................................
Születési helye, ideje:...................................................................................................................
Anyja neve:......................................... Apja neve:...............................................................
Lakóhelye:.......... ......................
Tartózkodási helye:.................................................................................................................. ................................................................................................................... ..................................................................................................................
TÁJ száma:.................................
2. / Az ellátásra vonatkozó adatok:
Az ellátás kezdetének időpontja:...............................................
Az ellátás várható időtartama:
> Határozott időre: ..................... ..tói........................ ig
A 15/1998. (VI.30.) NM rendelet alapján bölcsődében a gyermek 20 hetes korától 3 éves korának betöltéséig, illetve a harmadik év betöltését követő augusztus 31-ig gondozható, illetve annak az évnek a december 31-éig, amelyben a gyermek szeptember 1-je és december 31-e között tölti be a harmadik életévét. Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható a negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig.
Gyvt 43§ (3) A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni:
a) ha a gyermek szülője, más törvényes képviselője a felvételi kérelem benyújtását követő 30 napon belül igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket,
c) a három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyermeket,
d) az egyedülálló szülő által nevelt gyermeket, és
e) a védelembe vett gyermeket.
3. / A személyi térítési díj fizetésével kapcsolatos tudnivalók
A Gyermekvédelmi törvényben meghatározottak szerint (1997. XXXI.tv.l46.§-151.§) a személyes gondoskodást nyújtó alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása személyei térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy más törvényes képviselő köteles, a jogviszony megkezdésének első napjától. Intézményünkben a mindenkori hatályos vonatkozó jogszabályok alapján kell térítési díjat fizetni, melyet a Képviselő-testület rendeletben állapít meg.
Az ellátást igénylő tudomásul veszi, hogy:
> A Gyvt. 151.§ (3). bekezdése alapján a bölcsődei ellátást igénybevevő
gyermekeknek étkeztetés térítési díja................................ / fő / nap + áfa.,
> Az intézményben a Gyvt.l48.§ (2) bekezdés, valamint a 147.§.(4) bekezdés
alapján az Önkormányzat a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásért ................... Ft / fő / nap összegű (áfa-mentes) intézményi térítési díjat állapít meg.
A fizetésre kötelezett személy neve, lakcíme: ...................................................................................................................
A térítési díjat havonként, a tárgyhót követő 10. napjáig kell kifizetni.
A Gyvt 21/B (1) bekezdése alapján az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítania bölcsődei ellátásban részesülő gyermek számára ha:
f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a gyermek,
g) tartósan beteg, vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, melyben tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
h) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
i) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb minimálbér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át,
Amennyiben a felsoroltak valamelyike is fennáll, azt a szülőnek igazolnia kell.
A gyermek bölcsődei ellátásának megszűnését követően írásban tájékoztatjuk a szülőt a térítési díj túlfizetéséről, a visszafizetés módjáról, illetve szintén írásban keressük fel azt a szülőt, akinek térítési díjhátralék fizetési kötelezettsége van. Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, vagy annak csökkentését vagy elengedését kéri, a térítési díj összegéről kiküldött értesítő kézhezvételétől számított 8 napon belül, a fenntartóhoz fordulhat-148. § (6.).
5. / Az ellátás megszűnése (1997.évi XXXI.tv. 37A§)
> a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam - illetve a meghosszabbított időtartam - leteltével,
> a jogosultsági feltételek megszűnésével,
> Az önkéntesen igénybe vett ellátás megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg,
> Az intézményvezető az ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten, vagy súlyosan megsérti,
> bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte,
> Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. Gyvt.42/A (4),
> a gyermek folyamatos 4 hétig tartó hiányzása esetén, ha a szülő/törvényes képviselő nem él jelzéssel a hiányzás okáról, és a visszatérés várható időpontjáról,
> az ellátás megszüntetéséről, illetve az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosult törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult törvényes képviselője, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó végrehajtó határozatáig az ellátást biztosítani kell.
6. / A bölcsődei ellátás keretében az intézmény biztosítja a gyermek számára, a bölcsőde nyitva tartásának ideje alatt (7:00 órától-17:00 óráig)
> a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,
\T - J< '/ ’ * f '
NAGYKALLÓI NAPSUGÁR BÖLCSŐDE
> a játéktevékenység feltételeit/
> a szabadban való tartózkodás feltételeit/
> a fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezetet/
> egészségvédelmet, egészségnevelést, kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítését,
> az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést a külön jogszabályban meghatározottak szerint.
> óvodai életre való felkészítést,
> felmerülő probléma esetén a segítségnyújtás lehetőségeit, a szolgáltatások elérhetőségeit
7. / A szülő tudomásul veszi, hogy:
> a bölcsőde házirendjét betartja
> az ellátás igénybevételéhez szükséges igazolásokat, dokumentációkat beszerzi
> együttműködik a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel
> a térítési díjra vonatkozó előírásokat betartja
Alulírott szülő/törvényes képviselő nyilatkozom arról, hogy az intézményi ellátással kapcsolatban az alábbiakról a tájékoztatást megkaptam:
a) bölcsődei ellátás tartalmáról, feltételeiről,
b) az intézmény által vezetett nyilvántartásokról,
c) a gyermekek fejlődéséről vezetett dokumentumokról,
d) az érték megőrzés módjáról,
e) az intézmény házirendjéről,
f) a panaszjog gyakorlásának módjáról,
g) a fizetendő térítési díjról szól tudomásul vettem és megértettem.
Továbbá:
1. tudomásul veszem, hogy a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolnia kell a házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható,
2. engedélyezem a bölcsőde orvosának, illetve a védőnőnek, hogy egészséges tanácsadás keretében megvizsgálja gyermekemet, illetve esetleges baleset, hirtelen rosszallót esetén a gyermekem kisgyermeknevelője (bölcsőde vezetése) eljárhasson, amíg érte jövök,
3. tudomásul veszem, hogy gyermekem betegsége esetén a gyermek háziorvosától kérnem kell, hogy az igazolásra írja rá az alkalmazott terápiát, a diagnózist, és azt, hogy mikortól mehet közösségbe.
4. hozzájárulok a szakmai színvonal segítéséhez szükséges, illetve szakmai képzésekhez kapcsolódó, a gyermek csoportokban történő megfigyelésekhez, illetve hang-és képanyag készítéséhez; a bölcsőde dolgozói ezen információkat felelősen kezelik, és titoktartást biztosítanak,
5. hozzájárulok, hogy a gyermekről készült különböző felvételt /fénykép, videofelvétel/ a bölcsőde szakmai anyagokban, honlapján, vagy a közösségi oldalán felhasználhatja, közzé teheti.
6. ha adatainkban (személyes adatok, lakcím, munkahely) változás következik be, azt a bölcsődevezetőnek 8 napon belül jelzem
7. amennyiben gyermekünk hazaviteléről akadályoztatásunk esetén nem tudunk időben gondoskodni, úgy kérjük az alább felsorolt személy(ek) értesítését, ill. hozzájárulunk, ahhoz,hogy gyermekünket bármelyiküknek kiadják:
Név : ............................................................
Lakcím:............................................................................................. ...........................................
Telefonszám:......................................................
Meghatalmazott aláírása :....................................... ..............................................................................
Név :...............................................................
Lakcím:.......................................................................................... ........................................................................................................ ......
Telefonszám:......................................................
Meghatalmazott aláírása :............................................................... .....................................................................................................
Jelen megállapodás a gyermek ellátásának megszűnésével automatikusan hatályát veszti.
A Megállapodást és a tájékoztatást a felek - mint akaratukkal mindenben megegyező - tudomásul vették és aláírták.
Nagykálló.............. év........... hó............. nap
intézményvezető
